Írta: Goldmann Róbert – Varga Attila

2011

Jelen tanulmány négy, az esélyegyenlőség szempontjából releváns kiválasztott célcsoport: a fogyatékossággal élők, alacsony iskolai végzettségűek, idősek, nagycsaládosok háztartásai, fontosabb életminőségi és fogyasztási mutatóin keresztül kísérli meg bemutatni, hogy az átlaghoz képest mennyiben rosszabb, vagy jobb ezen háztartások életminősége.

Elkészítéséhez a KSH kismintás adatfelvételei közül a kifejezetten háztartásstatisztikai indíttatású, országosan mintegy 10 ezer háztartásra kiterjedő Háztartási költségvetési életkörülmények c. adatfelvétel (röviden HKÉF) 2009-es adatait használtuk fel. Ezen adatbázis másodelemzésével igyekszünk bemutatni a célcsoporthoz tartozó háztartások lakásviszonyain, fogyasztási szokásain és egyéb sajátosságain keresztül életminőségüket, annak átlagostól való eltérését.

Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy négy, az esélyegyenlőség szempontjából fontos célcsoport: a fogyatékossággal élők, alacsony iskolai végzettségűek, idősek, nagycsaládosok, fontosabb háztartási és fogyasztási mutatóin keresztül mutassa be ezen csoportok életminőségét, annak eltérését az átlagostól.

Ennek megismeréséhez a KSH Háztartási költségvetési életkörülmények c. adatfelvétele (röviden HKÉF) 2009-es adatait hívtuk segítségül.  A KSH minden évben valamivel több mint tízezer háztartás részvételével készíti el a háztartási költségvetési felvételt, melynek elsődleges célja a lakosság jövedelmeinek és kiadásainak mind pénzbeli mind természetbeli vetületben való kimutatása, emellett képet kaphatunk a háztartások összetételéről, fontosabb demográfiai mutatóiról és lakáskörülményeiről is.

A tanulmányban a HKÉF ezen lehetőségeit kihasználva, annak szerkezetét követve a vizsgált célcsoportok meghatározása után igyekszünk bemutatni e csoportokhoz tartozó háztartások összetételét, gazdasági, jövedelmi és lakáshelyzetét. Külön részben foglakozunk a háztartások fogyasztási szerkezetével, színvonalával. Több fejezeten keresztül található részletes elemzés a főbb kiadási tételek célcsoport-specifikus sajátosságairól, amelyekből kiderül, hogy a sok hasonlóság mellett az egyes célcsoportok néhol igen markánsan körülírható, sajátos karakterisztikával jellemezhetőek. Különösen meglepő, hogy az idős háztartások és a sokgyerekesek egyes életminőséget jól kifejező mutatói sok esetben milyen nagymértékben térnek el az átlagostól (gyakran ellentétes irányban), míg a másik két csoport néha a vártnál sokkal inkább átlaghoz közeli.

A tanulmányt 15 színes diagram és 21 igen részletes táblázat teszi teljessé. Írásunk az Európai Unió által finanszírozott Progress program támogatásával készült el.