Írta: Nagy Kata – Mód Péter

2011

A tanulmány néhány fontosabbnak tekintett ellátás és szolgáltatás folyamatait kívánja bemutatni. Célja a szerteágazó ellátási rendszer egyes elemeinek bemutatása mellett a szerzők közreműködésével kifejlesztett Köztár adatbázisban rejlő elemzési lehetőségek ismertetése. A tanulmányban a bemutatott ellátásokat és azok változásait igyekeztünk érthető és használható táblázatok, grafikonok és térképek formájában is láttatni, ami reményeink szerint segítheti az olvasót a jelenlegi bonyolult szociális ellátórendszer megismerésében, könnyebb áttekintésében.

A tanulmány az Európai Unió által finanszírozott Progress program támogatásával készült el.

Írta: Goldmann Róbert – Varga Attila

2011

Jelen tanulmány négy, az esélyegyenlőség szempontjából releváns kiválasztott célcsoport: a fogyatékossággal élők, alacsony iskolai végzettségűek, idősek, nagycsaládosok háztartásai, fontosabb életminőségi és fogyasztási mutatóin keresztül kísérli meg bemutatni, hogy az átlaghoz képest mennyiben rosszabb, vagy jobb ezen háztartások életminősége.

Elkészítéséhez a KSH kismintás adatfelvételei közül a kifejezetten háztartásstatisztikai indíttatású, országosan mintegy 10 ezer háztartásra kiterjedő Háztartási költségvetési életkörülmények c. adatfelvétel (röviden HKÉF) 2009-es adatait használtuk fel. Ezen adatbázis másodelemzésével igyekszünk bemutatni a célcsoporthoz tartozó háztartások lakásviszonyain, fogyasztási szokásain és egyéb sajátosságain keresztül életminőségüket, annak átlagostól való eltérését.

Írta: Mészáros Zoltán – Kostyál Árpád – Mester Dániel

2011

A tanulmány az elméleti hátteret bemutató részt követően, a hazai és nemzetközi önkéntességet érintő kitekintésen túl, egy 500 fős reprezentatív felmérés eredményeit tartalmazza, mely az önkéntességgel kapcsolatos attitűdöket és magatartásokat vizsgálta.

A kutatás az Európai Unió által finanszírozott Progress program támogatásával valósult meg.

Goldmann – Mester – Mód – Nagy – Papházi – Varga

2011-01

Az összefoglaló tanulmány a vizsgált időszak legfontosabb pénzbeli és természetbeli támogatásaira és segélyeire vonatkozó adatok idősoros statisztikai elemzését tartalmazza. A majd 400 oldalas kötet számos diagram, térkép és táblázat segítségével igyekszik érthetőbbé tenni, miként változott az elmúlt évek szociálpolitikáján belül a támogatási rendszer.

Írta: Bartha Attila (MTA PTI)

2011

A tanulmány azt vizsgálja, hogy az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásainak milyen hatásuk volt az esélyegyenlőségi célcsoportokra. E célcsoportok tagjai a fogyatékkal élők, a nemzeti- és etnikai kisebbségek, az időskorúak, a gyermekes családok, a nők és férfiak, illetve a LMBT csoporthoz tartozóak.

A tanulmány az Európai Unió által finanszírozott Progress program támogatásával készült el.

Írta: Koós Bálint – Tóth Krisztina – Virág Tünde (MTA RKK)

2011

A tanulmány az esélyegyenlőségi célcsoportokat – fogyatékkal élők, nemzeti és etnikai kisebbségek, időskorúak, gyermekes családok, nők és férfiak – területi elhelyezkedésük alapján mutatja be, számos térkép és diagram segítségével. Az elemzés a már meglévő statisztikai adatbázisok felhasználásával készült, célja, hogy könnyen érthető formában összegezze a magyarországi esélyegyenlőségi célcsoportok néhány fontos jellemzőjét.

A tanulmány az Európai Unió által finanszírozott Progress program támogatásával készült el.

Szerkesztette: Papházi Tibor
A szerkesztő munkatársai: Kostyál L. Árpád és Posta Lászlóné

A Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató elkészítésének célja, hogy a minisztérium, a háttérintézetek, valamint más szakmai szervezetek strukturált formában férjenek hozzá a KSH által felvett, rögzített és adatbázisba rendezett adataihoz, valamint azokhoz az adatokhoz, amelyeket a minisztérium saját adatgyűjtésének keretében kér az intézményrendszeréből. A gyermekvédelmi adatok forrása is elsősorban az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, ebből a KSH Társadalmi szolgáltatások statisztikai főosztálya és az Informatikai főosztálya állít elő kérdőívenként egységes adatbázisokat.

Erdélyi Tamás – Mészáros Zoltán

Megjelent: pdf zárótanulmány, 2010

A szociális szolgáltatásról alkotott törvény a rendszerváltást követően, 1993-ban jelent meg. A törvény, majd annak módosításai közel tíz évig nem rendelkeztek a különböző szolgáltatások tervezéséről, s csak 2004-ben készült el az első hivatalos dokumentum, amelynek a fő feladata a tervezés támogatása volt. Hasonló dokumentum azóta sem készült, ugyanakkor a szolgáltatások köre jelentős változáson ment át. A TÁMOP 5.4.1 kiemelt projekt 3. számú pillére ezt a hiányt kívánja pótolni. A tervezést komplex módon támogató segédanyag elkészítését több kutatás előzte meg, melyek megállapításai olvashatók a zárótanulmányban.

Mészáros Zoltán – Ari Orsolya

Megjelent: Kapocs 45, 2010. június 22.

A publikációval az a célunk, hogy bemutassunk egy válság előtti képet a magyarországi inaktív és nem foglalkoztatott állományról, különösen az aktív korú inaktívakra fókuszálva, továbbá feltárjuk a jövedelem nélküli vagy szociálisan támogatott csoport helyzetét, illetve munkaerő-piaci távolmaradásuk okait, valamint a mobilitási hajlandóságukra vonatkozó adatokat.

Szerzők: Kozma Judit – Dögei Ilona – Kostyál L. Árpád – Mód Péter – Udvari Andrea – Vajda Norbert

Felelős szerkesztő: Simonyi Ágnes
Olvasó szerkesztő: Kurucz Andrea
Megjelent: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, 2010. 110. oldal

A kutatást a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet munkatársai végezték 2007-2008-ban.

A szerzők a mélyszegénységben élő családok valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások közötti kapcsolat jellegét (annak hiányát, vagy meglétét, illetve a működő kapcsolatok tartalmát elemzik a tanulmányban, öt hátrányos helyzetű kistérség településein végzett interjús adatfelvétel alapján.